A válás

Nem is tudom, hogyan, mivel kezdjem a történetem. De a legjobb lesz, ha a kezdeteknél. Először is Tamásnak hívnak, 1996. januárjában láttam meg a napvilágot egy no name kórházban, Békéscsabán. Apukám és anyukám még fiatalok voltak, szerették egymást. Apukám helyes srácnak számított, anyukám inkább karakteres mint szép, ám az évek során egyre szebb lett ő is. De ez mit sem számít, térjünk vissza a lényegre. Mikor megszülettem, apukám egy éves koromig teljesen normálisan viselkedett, jó apa volt, szeretett és foglalkozott velem. Ám egyszerre (nagyon rövid idő alatt) teljesen megváltozott. Elkezdett játékgépezni és több pénzt vitt el hazulról, mint amennyit hozott a háznak... Ezért hamarosan kb. 1.5 éves lehettem és elváltak a szüleim... Anyukám az imént leírt verziót mesélte nekem, hogy ezért válltak el. Apukám szerint Anya otthagyta őt egy pénzesebb paliért és ő csak úgy ki lett dobva otthonról...Én inkább Anyának hittem, de szerintem egyikőjük sem mondta el az igazságot teljes mértékben. Miután elváltak engem a bíróság Anyának ítélt és hamarosan Budapestre költöztünk. Egy bő 1.5 évig édeskettesben tengettük mindennapjainkat, amikor egyszerre belépett egy harmadik ember az életünkbe: Péter, a nevelőapám.